A regényben, Paul vízimentőként dolgozik a nyáriszünetben. A hetes számú toronyba csábítja fel Pamelát...

A parton minden tornyot megjelöltek, észak felé emelkedett a számozás. A nyolcas és a hatos torony kivehetetlenül messze volt, ahogy a tábortűz fényét sem láttuk már. Paul előrefutott és felmászott a toronyba. Úgy tett, mint a vízimentők, kezéből távcsövet formált, és kémlelte a morajló fekete óceánt. A farmerom hátsó zsebébe dugtam a kezem, és mintha a cipőm orrával a homokban keresnék valamit, nem néztem rá.
- Hölgyem! - kiáltott le a toronyból, mire én felnéztem. Ott nem biztonságos!
- Hogy érti, hogy itt nem biztonságos? - válaszoltam, folytatva a játékot.
- Ahol áll, ott mindenütt medúzák hevernek. A dagály olykor-olykor partra mossa a mérges medúzák tetemét. Fel kell ide jönnie, ha nem akar megbénulni.
- Itt csak homok van! Nem látok egyetlen medúzát sem.
- A homok betemeti őket, de a csápjukkal elkaphatják a bokáját. Higgyen nekem. Elkapják a bokáját és megbénítják. Hallja, induljon azonnal! - Elkezdtem futni a torony felé.
- Ott egy! - kiáltott rám, én pedig önkéntelenül megdermedtem.